Biztosan sokan hallottatok már a pozitív pedagógiáról, mely a pozitív pszichológiai irányzat egyre szélesebb körű elterjedésének köszönhetően indult el. Ez gyakorlatilag egy szemléletváltást jelenet a „régi” vagy „hagyományos” pedagógia módszerekkel szemben. Mivel a pedagógusi munka egyben nevelési munkát is jelent, ezért egyre inkább átszövi ez a fajta szemléletmód a nevelést és megjelenik a családokon belüli módszerként is. A módszer elsősorban az erősségeink kiemelésével foglalkozik, egy támogató, bátorító, tanító és gondoskodó légkörben.
Az angol nyelvű szakirodalomban „positiv parenting”-nek nevezik ezt a szemléletmódot, amit „pozitív nevelés”-ként fordíthatunk. A magyar nyelvű szakirodalomban megfigyelésem alapján jobban elterjedt a pozitív fegyelmezés, mint kifejezés. Szeretem azonban a pozitív nevelés kifejezést megtartani amikor a gyereknevelésről írok vagy beszélek, ugyanis azt vallom – és bizonyára sokan egyet tudnak velem ebben érteni – hogy a nevelés nem azonos a fegyelmezéssel.
Mit jelent a pozitív nevelés?
Számos kutatócsoport javasolt különböző definíciókat a pozitív nevelésre, mint például Seay és kollégái (2014), akik a következő univerzális definícióval álltak elő: „A pozitív nevelés egy folyamatos kapcsolatot jelent a szülő(k) és a gyermek vagy gyermekek között, ami magában foglalja a gondoskodást, tanítást, irányítást, kommunikációt és a gyermek szükségleteinek ellátását rendszeresen és feltételek nélkül.” (Seay et al., 2014, p. 207). Ez a meghatározás egyértelműen rámutat a különböző készségekre, amiket a szülőktől elvárnak. A szülő és a gyermek közötti pozitív kapcsolatnak, valamint a gyermek korai környezetének megfelelősége hosszú távon hatással lehet a kognitív és viselkedési fejlődésére (Shonkoff 2011).
Hogyan kell elképzelni a pozitív nevelést, mint szemléletet?
A pozitív nevelés a figyelemre, a gyengédségre, a feltételek nélküli szeretetre épül, de ez nem jelenti, hogy engedékeny vagy elnéző módszer lenne.
A szemlélet lényege:
- gondoskodó, bátorító, törődő, következetes
- iránymutatást, irányítást és tanítást foglal magában
- figyelembe veszi a gyerek igényeit
- mentes az erőszaktól (mind kifejezésmódjában, mind cselekedeteiben)
- lehetővé teszi a nyílt, őszinte beszélgetéseket
- érzelmi biztonságot, feltételek nélküli szeretetet nyújt
- az erősségekre fókuszál
- tiszteletben tartja a gyerek fejlődési szakaszainak sajátosságait
- jutalmazza a fejlődést, az elért eredményeket
- határokat szab
- empátiával kezeli a gyerek érzelmeit
- a gyerek érdekét szolgálja
A pozitív nevelési szemléletű szülők gyerekei
Azokon a gyerekeken, akik a szüleikkel erős és kölcsönös tiszteletadáson alapuló kapcsolatban vannak, hosszú távon számos pozitív hatást fogunk tapasztalni:
- az érzelmileg biztonságos környezet hatására kiemelkedő empatikus készségeik alakulnak ki
- a tanítás, iránymutatás hatására önállóak és határozottak lesznek, megtanulják kifejezni az igényeiket, valamint segítséget kapnak ahhoz, hogy jó döntéseket tudjanak hozni
- a rendszeres őszinte kommunikáció hatására szociális és problémamegoldó készségeik fejlődnek, tartós és stabil kapcsolatokat lesznek képesek létesíteni és fenntartani
- a kívánt viselkedés elismerése, az elért eredmények jutalmazása növeli annak a valószínűségét, hogy segítőkész, egészséges lelkületű barátokat találnak
- a határok állítása és a következmények megtanítása pedig felelősségre tanítja
Itt természetesen nem ér véget a sor. Általánosságban azonban azt lehet mondani, hogy a pozitív nevelés szemléletét elsajátító szülők amellett, hogy bátorítják gyermeküket, olyan tudást és eszközöket adnak a gyermekük kezében, mely hosszú távon erősíti a gyerek önbizalmát, önbecsülését, határozottságát, segíti a kapcsolatai kialakításában és fenntartásában, illetve abban, hogy kiismerje magát a környezetében és az élet minden területén megállja a helyét.
Nos, ezek alapján melyik szülő ne szeretné megtanulni, hogy hogyan tudja legjobban használni ezt a módszert ezáltal megadva gyerekének a legjobb lehetőséget, hogy egy egészséges és boldog életet éljen?
